Ügyfélfogadási idő Hétfő-szerda: 07:30-16:00 Csütörtök: 10:00-18:00 Péntek: 07:30-13:30
Telefon (46)/390-120
Email bukkszentkereszt.hivatal @gmail.com

Bükki üveghuták története

A gyertyán-völgyi üveghuta rekonstrukciós vázlataAz első bükki üveghuta helye a Márkus patak völgyében, Óhután (ma Bükkszentlászló) északkelet irányban jelölhető meg. Ez az üvegkészítő üzem három épületből állt: törő-malomból, az égető kemencéből és a hutaépületből. Ezt az üveghutát egy magánvállalkozó építette az uradalom költségén. Az első hutások nevei azt mutatják, hogy többségükben szlovák, részben lengyelek, magyarok voltak, akik a felvidékről települtek ide. Az óhutai üvegkészítő műhely alapításának célja az ablaküveg szükséglet kielégítése volt (1712-1755).

A második üveghuta Újhután (a mai Bükkszentkereszten) is az ablaküveg készítésre rendezkedett be Sztraka Ferenc irányításával, de 1755 után uralkodóvá vált az öblösüveggyártás.

Az üveghuta rekonstrukciós vázlataEkkor már “Simonides János hutásmester is inkább kortsmák szükségeire fontos üvegek készítésére ösztönözték, s a Helytartótanácsnak küldött megyei jelentés is arról számolt be, hogy Újhután palacküzemet készítettek, amelyet az óhutai lakosok szállították el”. Az újhutai mesterek nevei szlovák, lengyel és német származásra utalnak.

Répáshután az üzemet 1790-ben a Nógrád megyei származású üvegmester, Stuller János építette. Közelében gyorsfolyású patakok voltak, amelyeknek vízi energiáját felhasználva helyben épített törőmalomban lehetett az alapanyagokat feldolgozni. A hutától kis távolságra, a gyertyánvölgyben könnyen hozzáférhető és kibányászható nyersanyaglelőhelyek voltak. Répás 1766-1776 között már lakott település volt. Szlovák erdőmunkások éltek itt, akik a Fazola féle vasgyár építéséhez szükséges fát termelték ki.

Termékek az üveghutábólA negyedik üveghuta a gyertyán-völgyi volt, amelynek alapítója 1834-ben Schir József volt. Az itteni üveggyártás a bükki üvegipar történetében már a gyáripari jelegű termék előállítását képviselte. A bérmunkások alkalmazása, a gőzgépek üzemeltetése, valamint a kereskedelmi tőketermelésben való részvétele a bükk üveggyártás történetében legmagasabb szintű termék-előállításához vezetett és 1896-ig tartott. Emlékét a még ma is meglévő temetője őrzi. 2000 évtől kezdődően a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala támogatásával és a települések összefogásával feltárásra, rekonstruálásra, tájékoztató táblák elhelyezésére és információs anyagok megjelentetésére került sor.