Bükkszentkereszt természeti környezete
Bükkszentkereszt, a Bükk hegységben – 600 m átlagmagasságban fekvő község, Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése. A község a Bükk hegység keleti részén, a Miskolc és Eger közötti úttól néhány kilométerre található.
A Somos-bérc (673 m), a Kis-Dél (665 m), a Felső-Bagoly-hegy(680 m), a Galuzsnya-tető (676 m) és a Nagy-Ivács (711 m) hegyek által körülzárt völgykatlanban helyezkedik el. A völgykatlannak egyetlen lefolyása egy időszakos vízfolyás, mely a Bagoly-hegy és a Galuzsnya-tető között dél felé távozik.
A község szűkebb térségében állandó felszíni vízfolyás nincs, azonban forrás több is akad. A mészkőből álló térszíneken gyakran akadhatunk karsztos jelenségekre (víznyelők, töbrök, kisebb barlangok). Különösen szép szirtként magasodik a község fölött – pompás kilátást nyújtva ezzel – a Kis-Ivács kipreparálódott mészkő csúcsa.
A domborzati viszonyok a települést észak felöl valamelyest védik a hidegszelektől. A fekvésnek köszönhetően a hőmérsékleti viszonyok viszonylag mentesek a szélsőségektől. Az átlaghőmérséklet július és augusztus hónapokban nem lépi túl a 18 C°-ot, a leghidegebb januárban és februárban pedig a -8 C°-ot. A hóréteg vastagsága januárban és februárban elérheti a 25-30 cm-t, melynek köszönhetően a község – Bánkút mellett – a téli sportok egyik kedvelt hazai célpontja.
A térség földtani viszonyait a földtörténeti időszámítás triász időszakának képződményei jellemzik. A 210-240 millió évvel ezelőtt hullámzó tengerben halmozódott föl az az üledékanyag, mely a Kis-Dél, Somos-bérc, Nagy-Ivács, Galuzsnya-tető, Bagoly-hegy mészkő, ritkábban dolomitkőzeteit alkotja. Ezek a kőzetek a Bükk hegységközponti tömegére is jellemzőek. Színük fehér vagy szürkés fehér, bennük az utólagos tektonikai mozgásokat is jelző repedés rendszereket láthatunk, melyeket legtöbbször hófehér kalcit erek töltenek ki (a mészkő az alapja a híres bükkszentkereszti mészégetésnek).
A község északi és keleti részén, a Lőrinc-hegyen, a Felső-Bagoly hegyen és a Kerek-hegyen találhatók azok a vulkáni kőzetek, melyek szintén a triász időszaki tengerben képződtek vagy pedig az üledékrétegeket törték át. A bükki kőzeteket ért utólagos és erős nyomóhatások következtében ezek a vulkáni kőzetek, különösen a tufaváltozatok erősen átalakultak, összepréselődtek, lemezes vagy palás szerkezetűek (jól megfigyelhetők a Lőrinc-hegy útbevágásaiban). Ezek a viszonylagos homogén, fehér- vagy szürkemészkő-típusoktól zöldes és barnás színükkel különböztethetők meg. Közöttük a kőzettan kutatói elkülönítenek metabazalt („diabáz-„) és metaandezit („kvarcporfír-„) típusokat. Ezek hazai viszonylatban esetenként érdekes ásványtársulásokat rejtenek. A Felső-Bagoly-hegy környékén például foszfátos, mangán-oxidos, berillium- és urántartalmú kőzettesteket találtak.
Érdemes még megjegyezni, hogy a térség triász üledékei és vulkanitjai leginkább a Déli-Alpok és a Dinári-hegység triász kőzeteihez hasonlítanak, azokkal való egykori tengeri ősföldrajzi összeköttetésre utalva.
A község magaslati fekvése a bükkösök megjelenésének kedvez. Igaz, ez még nem a montán bükkösök világa, de a hűvös északias kitettségű lejtőkön ez is megjelenik. Erdeink igazi jellegzetességei a gyertyános-bükkösök, melyekben megfigyelhetők a kőrisek, juharok, szilek, s kisebb foltokban a telepített erdei-, luc- és vörösfenyők.
Erdeink cserjeszintje szegényes, de a hegyi rétjeink (Lófőtisztás), délies kitettségű sziklás lejtőink, irtásterületeink cserjeállománya változatos: mogyoró, iszalag, bodza, som nagy gyakorisággal vannak jelen.
A hóolvadás napjaiban virít a bükkösök cserjékkel határos területein a bódító illatú farkasboroszlán. Ezt követi nyílásban a hóvirág, s gondolatnyi késéssel a kék tavaszi csillagvirág. A Galuzsnya-tető, a Lőrinc-hegy, s a Hollós-hegyek oldalában nagy, összefüggő virágmezőt alkotnak. Észrevétlen gyorsasággal jelenik meg szomszédságukban a pirosló hunyor zöldespiros bókoló virága. A tavasz leheletfinomságú virága a leánykökörcsin a Fehér-kő és a Kőlyuk-gallya sziklás, gyepes déli oldalán nyit. Tavasszal nyílnak a kankalinok a Mészárszék térségében. A Hollós-hegyek bükköseinek gyepszintjében összefüggő virágszőnyeg jelzi a keltikék megjelenését. Kisebb mennyiségben, de jelen van a fehér galambvirág, s a bogláros szellőrózsa. Az agyagos feltalajú árokpartokat az aranysárga marti lapu fészkes virágai borítják.
Különleges florisztikai ritkaságaink, a fekete áfonya, a kockás kotuliliom, a turbánliliom, s a szártalan bábakalács. A falu belterületéhez tartozó bokros, fás déli oldalakon tarka nőszirom nyílik.
Bükköseink jellemző növényei a szagos müge, az olocsán csillaghúr és a kontyvirág. A virágpompát nyáron és ősszel a rétek, legelők, irtásterületek nyíló kosborai, tárnicsai, fészkes virágai teszik teljessé, majd az ősz virága az őszi kikerics zárja a sort.
A gazdag madárvilág képviselői a cinegék, csuszkák, pintyek, rigók, sármányok, harkályok s a ragadozó madarak. A csonttollúak, fenyőrigók téli vonulását gyakran megfigyeltük. Elvétve látni süvöltőt is. A faunát gazdagítják tavasszal a visszaérkező fajok, a pacsirták és a billegetők. A rovarvilág impozáns képviselői a virágdíszbogarak, a cincérek, s a szép színezetű boglárkalepkék. A kétéltűek dekoratív képviselője a foltos szalamandra. A Bükk hegység jellemző emlős nagyvadjai mellett (szarvas, őz, vaddisznó, muflon, róka), jelen vannak erdeinkben a sünök, menyétek, mókusok, cickányok, pelék és denevérek.
A község fekvésénél fogva tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását elősegíti. Enyhülést nyújt azon betegek számára, akiknél a pajzsmirigy kóros működése játszik szerepet. Több Basedow-kórban szenvedő egyén esetében kedvező eredményeket értek el a levegőkúrával. Szintén a levegő gyógyhatása érvényesül az asthma bronchiale súlyos légzési nehézségekkel küszködő betegeknél. A beteg pár óra alatt megnyugszik, lélegzete egyenletessé válik, a hurutos tünetek visszafejlődnek, a köhögés csillapodik és a tüdőtágulat megszűnik. Dr. Mandel a települést szubalpin gyógyhelynek minősítette, vérszegények esetében előkúrának is ajánlotta. A vörös vérsejtek és a haemoglobin regenerációja rövid időn belül számszerűen is kimutatható volt. Ezeken kívül tüdőcsúcshurutos, duzzadt hilusmirigyű, ideges és kimerült betegeknek is javallotta e levegőt.
